A kétség
Njája
szútra I.1.23
A kétség
háromféle lehet:
1.
Minden dolog közös tulajdonságaiból adódó kétség: Áll előttem
valami a félhomályban. Fa vagy ember? Mi az ott összetekeredve a
földön? Kígyó vagy kötél?
2.
Véleménykülönbségből: X ezt állítja, Y azt állítja egy adott
dologról. (Szerintem fa, szerinted áll ott valaki)
3. A
tapasztalás bizonytalanságából fakadó kétség: délibáb,
hallucináció, etc.
Tovább »
A Njája szútra megmondja a frankót
Njája
szútra I.1.10, 12, 13, 14
A lélek
jelei: kívánság, viszolygás, akarat, öröm, szenvedés és
értelem.
{Tehát
az állatoknak is van lelke -> Nem esszük meg őket.}
Az
érzékszervek: szagló, ízlelő, látó, tapintó és halló, a
lételemeknek megfelelően.
A
lételemek: föld, víz, fény, levegő, űr.
Az
érzéktárgyak: szag, íz, szín, érzet és hang. Ezek a föld és a többi
lételemek tulajdonságai.
{Az
érzékszervi tapasztalás az öntudatban érzékszerveken keresztül megy
végbe. Az érzékszervek a lételemek tulajdonságaihoz, vagyis az
érzéktárgyakhoz (érzetekhez) kapcsolódnak. Az érzékszervek és a
lételemek összefüggései: a föld szagolható, ízlelhető, látható és
tapintható, a víz ízlelhető, látható és tapintható, a fény látható
és tapintható, a levegő csak tapintható, az űr pedig a hallást
teszi lehetővé. Na persze, az űrben nincs közeg, ami továbbítaná a
hangot. Nadeez nem úgy űr, hanem inkább tér. Éter.
Értel?}
Tovább »
Számánjató drista
Számánjató
drista
Időbeli
periodicitás: mindig felkelt a nap -> holnap is
felkel.
A
következtetés egy fajtája.
Tovább »
A körforgás
Szenvedés -> születés
-> cselekvés -> hiba -> szenvedés -> születés ->
cselekvés -> hiba, etc.
Ez így
megy körbe, létforgatag, szamszára. Hol foghatjuk meg? A hibánál, a
tévedésnél. A helyes megismerés megszünteti a tévedést, ezáltal az
ember eléri a szenvedéstől való megváltást. A Njája a helyes
megismerésre tanít.
Tovább »
Az igazi (YEAH) filozófia célja: / A filozófia igazi célja:
A
megvilágosodás.
Tovább »
Pramána
Érvényes
ismeretforrások (pramána)
Négy van
belőle, jelesül: tapasztalás, következtetés, hasonlítás,
szó.
Utóbbi
amikor hiszünk valaki közlésének, vagy szövegnek. Szanszkritul
sabda. (Ami néha csapda.) Általában a Védákat értik alatta. Itt nem
feltétlenül.
Tovább »
A tapasztalásra támaszkodó háromféle következtetés (anumána)
A
tapasztalásra támaszkodó háromféle következtetés
(anumána)
Előzményes
(púrvavat) - megáradt a folyó, tehát eső volt
Maradványos (sésavat) - a
hangyák a tojásaikat cipelik, tehát eső lesz - már ha hiszünk ebben
az összefüggésben
Hasonlóan
látott (számánjató drista - számolgató pista) - rikolt a páva,
tehát esik az eső - "otthon páváink voltak bazeg azok ahányszor
esett, feszt rikoltoztak, most ugyan itt vagyunk má egy órája a
pinyóban, úgyhogy nem tudom közvetlenül tapasztalni az esőt, de a
nyakamat rá, hogy esik, hát pont így rikoltoztak a pávák is otthon
az esőbe, többszázszor láttam meg hallottam má, ne
izéjjámá"
Az első
kettő kronológiailag nézi, a harmadikba megy minden más, nem
közvetlen kauzális kapcsolaton alapuló következtetés.
Tovább »
Nyaya-vaisheshika
Nyaya-vaisheshika / Nyája-vaisésika. Hardcore ind filozófia. Linkek, cikkek, miegymás. Nemsokára.
Kedvenc szerzők
- Nincsenek kedvenc szerzők
